Szóval a hétvégén elmentem tréningre. Csütörtökön fogtunk mindannyian kicsi táskácskánkat, és utnak indultunk Pärnu-ba onnan pedig Reiu-be. Reiu lakosság számát nem találtam meg, de lehet hogy 100 fő körül mozog azzal a 10-15 házzal, amivel találkoztam ott létem alatt:-)

Nehezen de meglettek ezek is. Szokásos módon mi álltuk a csekket, aztán most már elkezdhetünk a koordináló szervezet nyakán lógni, hogy itt a számla, tessék szépen vissza adni ami nekem jár, mert hát tökéletes emberek nem járkálnak csakúgy tréningre.

Nagy meglepetésemre a tréningen semmi különös, vagy új dolog nem történt egyetlen játékot kivéve, és hogy minden reggel észtet tanulhattunk. Megnéztünk közösen egy másfél órás filmet a nemzetiségükről, (amiből megértettem 10 percet kb) és ezen felül még bemutatót tartottak az észtekről. Na ezek voltak csak számomra hasznosak.

Szóval elmondták hogy az észtek olyanok mint én, idézem: ja de jó hogy összefutottunk, ezer éve nem nem láttalak, valamikor tudunk találkozni? -előveszem a naptáram...hmmm...3 hét múlva kedd 15 jó....- Nem az nem. -hmmm 1 hónap múlva péntek 14? -Okés akkor talizunk. Na de most rohanok!Csáó

Ja és a technika csodáért is oda vannak, eredetileg volt olyan szálláson a tréner, ahol nem volt áram, de net az idgen, szóval  jó volt az aksi, így azt tudták használni a gyertya fénye mellett.

És ami igaz azzal kapcsolatban, hogy mindenhol van net, jajaj de azért legalább egy sms-t kell küldeni a parlament felé, vagy tudod végigmész az utcán, aztán majd találsz olyat  amelyik nem kóddal védett stb. De igen nagyrészt mindenhol van, de nem elég erősek, és igen levédettek, de pl az egyik parkban lehet netezni, ahol láttam, de 3 percig működő aksimmal nem érek el semmit.:-(

Áhh de volt meglepő, megérkezéskor levessel kiszúrták a szemünket, azt hittem éhen halok, és a négy nap alatt mindig ennyit kapunk majd…komolyan bepánikoltam….de másnap már volt kaja, amiből aztán jól mindig be is kanalaztam, abban az esetben amikor éppen normális kaját adtak. Azt gondoltam nekem majd csak a kagylók, és a halk jelentenek gondot, vagyis inkább csak a kagylók. Tévedtem. Aki ismer tudja mennyire odáig vagyok az édességért, na itt is mindig örömmel láttam  a tálat, ami édességet rejtett, de a tartalmát sajna legtöbbször nem. Egyszer a munkahelyemen kóstoltam egyet, abból amit itt is ehettünk. Na én még a húsos tésztámat eszegettem nagyban, miközben mások elkezdték azt az édességet enni…azt hittem a finom tészta sem marad utána bennem…sajna a látványt sem bírtam. Képzeljétek el rózsaszín folyós kocsonyában tejföl szerű vmi…..de a látványa még mindig jobb mint az íze. Volt pár étel, amit nem tudtam megenni, a francia sráccal hasonlóan.

Szálláson a szobánkban rengeteg légy volt, ami miatt nem tudtunk aludni. A tréning terem kicsi volt….szóval voltam már jobb tréningen is, de Marika ígérd meg nekem, hogy nem küldesz több tréningre… tudom nagyon hasznosak, mert már mindent előre tudtam, h mit fognak csinálni, mert más tréningen találkoztam velük, szóval nem kellett sok angol tudás hozzá…de nem akarok többet menni ilyenre. Következő hónapban is lesz….. meg aztán is, meg aztán is… Olyan elfoglaltak vagyunk itt…..

Volt egy félnapos feladat, ami esetben nagyon nagyon szépen köszönöm barátaim segítségét, nagyon büszke vagyok rátok, mivel egyedül én nekem, volt majdnem 4 barátom, akire számíthattam a feladat teljesítéséhez, a másik srácnak még volt egy, aztán ennyi. Én voltam a legjobb veletek. Gratula. A feladat az volt, hogy kellett keresni vkit, akinek segítségre van szüksége, és keresni vkit, aki tud neki segíteni, szóval összeköttetőnek kell lennünk. Mi ötletünk volt hogy felkeressük a közeli faluban lévő ifjúsági klubbot, és neten keresztül skypon majd a fiatalok angolul kommunikálnak, gyakorolnak, a mi barátainkkal. Felvettük a kapcsolatot velük, elmentünk, és nem volt se mikrofon, se webkami, de legalább mi játszhattunk. Kiélhettem magam:-) Szóval a erv változott, magyar barátom írt mailt, nekik, ők meg majd válaszolnak. Köszönet TJnick. Fontos a hírnevünknek, mert az újságjukban benne leszünk:-)

A táj gyönyörű volt, képek találhatóak róla.

Ja és vasárnap pedig a trénerek otthagytak minket azzal az üzenettel, hogy holnap jön egy busz, és letesz minket a másik tréner helyen. Egy ifjúsági otthont látogattunk meg, ahol mindennaposak, az öngyilkosságok, a késsel való fenyegetőzés, alkohol, drog használatával való próbálkozás. Védelmi szempontból úgy éreztem magam, mint anno amikor szoc munkás hallgatóként börtönbe mentem látogatni. Biztonsági örök minden folyóson. Komoly izmos pasik, állandóan zárnak mindent csak ketten lehetnek az oktatók eggyüt, mert egyedül túl veszélyes, külön izolált szoba. De van dj szoba, olyan szoba, ahol többféle hangszer is van.

Aztán visszamentem dolgozni, és elmenni angol órát tartani, ami sikeresebb volt. Tutorom segített nekem, és együtt megbeszéltük, hogy 15től kezdő csoportom lesz 16-tól haladó, de a kezdők ott lehetnek a haladón. Emil Rulez Hello Turist videójával sikert arattam, és a többi játék is tetszett nekik. Asszem jó úton haladok, csak tudnám hogyan tovább.

Ma nap meg hosszú, és változásokban teli, de uncsi. Részletekhez való hozzáférés továbi regisztráció, és engedély szükséges:-)

 Képek:-D